A csillagvihar-galaxis (más néven csillagontó galaxis) olyan galaxis, melyben a csillagkeletkezés üteme az az átlagosnál nagyságrendekkel nagyobb. Tejútrendszerünkben átlagosan évente három naptömegnyi csillag keletkezik, a csillagvihar-galaxisokban ez az érték akár tízszer ekkora is lehet. A robbanásszerű csillagkeletkezést általában a csillagközi gázban gazdag galaxisok (elsősorban szabálytalan és spirálgalaxisok) gázanyagának összenyomódása váltja ki, ennek leggyakoribb oka két galaxis ütközése. Az intenzív csillagkeletkezés általában nem terjed ki a galaxis egészére, leggyakrabban a galaxismag környékén, vagy ütköző galaxisoknál a két galaxis találkozásánál zajlik.
A keletkező csillagok egy részének nagy tömege miatt az élettartama meglehetősen rövid, mindössze néhány millió év, az ilyen csillagok szupernóvaként megsemmisülve tovább fűtik a csillagközi gázt, és újabb lökéshullámokat indítanak el. A csillagok nagy részét alkotó, fiatal, nagy tömegű csillagok az ultraibolya tartományban sugároznak a legintenzívebben, ezt a sugárzást a sűrű gáz- és poranyag elnyelheti, és az infravörös tartományban sugározhatja ki újra, ezért az ilyen galaxisok az elektromágneses spektrum ilyen tartományaiban mutathatnak sugárzás-többletet. A folyamat végén a gázanyag teljes egészében vagy csillagokká alakul, vagy a szupernóvák lökéshullámai (vagy a galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk által kifújt gázsugár) kilökik a galaxisból, így egy csillagközi gázban szegény elliptikus galaxis keletkezik.
Az Univerzum korai időszakában a galaxisok közötti ütközések a jelenleginél nagyságrendekkel gyakoribbak voltak, így a csillagvihar-galaxisok száma is lényegesen nagyobb volt.
hu.wikipedia.org
A mechanikai fényrezgések helyébe itt elektromos és mágneses erôterek Iépnek, mai nyelven kifejezve: a fényhullámok elektromos hullámok, melyeknek létét Maxwell elméletébôl megjósolta. A transzverzalitás nemcsak hogy nehézséget nem okoz, de egyenesen következik az elméletbôl. A diszperzió szintén egyszeru föltevéssel magyarázható, azzal, hogy a molekulák (atomok) belsejében elektromos töltések vannak, melyek a fény hatására mozgásba jönnek. Oly föltevések ezek, melyeket az atomi jelenségek egyre jobb megismerése egyre valószerubbnek mutatott. Itt sikerült a fényemisszió elsô modellszeru elképzelése is. A fény kibocsátása lényegében azonos (ismét mai kifejezést használva) a rádióantennák kisugárzásával: az atom belsejében levô elektromos töltések (elektronok) rezgése a környezetben elektomos hullámokat hoz létre.
Visszatekintve a mult század végének elektromágneses fényelméletére, alig találunk a fizika történtében ennél kerkebb, zártabb és megnyugtatóbb elméletet. Minden akkor ismert fényjelenség elvi magyarázatot talált, a legtöbb kísérlet számszeruen is leírható volt. Az ember joggal hihette, hogy megfejtette a természetnek egyik nagy problémáját, megoldotta a fény titkát. Ami még hátra van, legfeljebb részletkérdés, de meglepetést már nem hozhat. A kopuszkuláris fényelmélet immár csupán történelmi ócskaság, érdekes példa arra, hogy az emberi megismerés milyen bukdácsolásokon keresztül jutott el az “igazság”-hoz.
www.termeszetvilaga.hu
Név: Galileo GalileiGalileo Galilei az olaszországi Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben, Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetudós fiaként. Eredetileg orvosnak készült a pisai Egyetemen, de pénzügyi problémák miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Arkhimédész műveinek tanulmányozása a matematika és a természetfilozófia felé fordította.
1610-ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról. 1594-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét, és - egyes források szerint - feltalálta a mikroszkópot. 1610. január 7-én fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világgal szemben.
hu.wikipedia.org
Az első, biztosan létező távcsöveket Hollandiában készítették 1608 körül. Hans Lipperhey-nek tulajdonítják a távcső felfedezését, ugyan mások is maguknak követelték ezt a címet (Lipperhey (v. Lippershey) 1608. október 2-án kérte meg a szabadalmi védettséget, két hét múlva Lipperhey konkurense, Jacob Adriaanszon, majd kicsit később az összetett mikroszkóp feltalálója Zacharias Janssen), de mindenesetre Lipperhey ismertette meg a világgal az új eszközt, amelyet rövidesen gyártásba is vettek.
hu.wikipédia
A holland Hans Lippershey (vagy Jan Lippersheim) Middelburgban 1608. október 2-án szabadalmat jelent be kétlencsés távcsőre. Egy optikai cső, amelyet a firenzei múzeumban őriznek.
Az ezt követő évben meg is építi találmányát, az első binokuláris teleszkópot. Az elnevezést a görög tele="távoli", és a szkopein="nézni" szavakból alkotta. Lippershey úgy fedezi fel a távcső elvét, hogy megfigyeléseket végez. A megfigyelt zászló nagyobbnak látszik, ha bikonkáv és bikonvex lencséből álló rendszeren keresztül szemléljük. Azon nyomban el is készít egy ilyen elrendezésű műszert, melyet egy csőbe foglal.
Sulinet
LIPPERSHEY, másként LAPREY, Middelburgban letelepedett, de eredetileg weseli szemüveg-csináló a bataviai államszövetséghez fordult, hogy szabadalmat nyerjen egy műszerre, mely a messzefekvő tárgyakat nagyította.
A jegyzőkönyvek tanusága szerint a kérvényt 1608 október 2-án tárgyalták. Az államszövetség, mielőtt végzést hozott volna, mind a két szemre alkalmazható műszert kivánt, és LIPPERSHEY a következő deczember 15-én beküldvén egy binokulumot, eleget tett e kivánalomnak is.
http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/houzeau/HOUZ08.HTM
Csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat első tagja, amely optikai és közeli infravörös tartományban végez észleléseket.
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Név: Galileo Galileiszöveg
Az oldalt készitette: a MáTéML csapata a A Kecskemét Főiskola GAMF Karának weblap-készítő versenye (2009) megbízásából. Minden jog fenntartva!
